Kalandozások Madeira szigetén

Annak ellenére, hogy Madeira egy sziget az óceán közepén, nem kimondott tengerparti, nyaraló desztináció. Madeira egy komoly magashegység és egy botanikus kert fantasztikus keveréke, amely tökéletes terepet nyújt a gyalogtúrázóknak, hegyi bicikliseknek. A sziget minden nap más meglepetéssel szolgál: egyszer trópusi gyümölcsöket kóstolhatunk, máskor olyan erdőkben túrázunk, amik akár Borneó vagy Hawaii legszebb részeit idézik. A túrák helyszínein mintha valamiféle elveszett világ felfedezői volnánk. A szigeten élvezet autózni, sőt, autóbérlés nélkül nem is érdemes Madeirában gondolkodni, mert ugyan létezik helyi busz, de autóval nincs az a pont, amit ne tudnánk a saját kényelmünk, és „szánk íze szerint” felfedezni. Én egy hét alatt, azon a parányi szigeten 650 kilométert vezettem, és bátran állíthatom, hogy a repülőtér parkolója volt az utolsó pont, ahol az autó vízszintesen állt, ugyanis Madeira, földrajzi adottságainak köszönhetően tömény emelkedő, kanyar, alagút, és szerpentin, így komoly rutint igényel a balesetmentes közlekedés.

Minden kanyar más és más, lenyűgöző, lélegzetelállító meglepetéssel várja a kirándulót, hisz minden látnivaló, minden kirándulás és program valódi rácsodálkozás. Canico és környéke ideális a szállodaválasztás tekintetében, mert remek kiinduló pontja a kirándulásoknak, melyek közül pár, a teljesség igénye nélkül: Cámara de Lobos a hangulatos halászfalu, Cabo Girao üvegfenekű kilátó, Ribeira Brava hangulatos főtere, Ponta do Sol egyedülálló fekvése, Paul de Serra fennsík, Porto Moniz lávamedencéi (ott dagály idején lehet fürdeni is a bazaltmedencékben), Sao Vicente barlangok, vagy Achadas da Cruz, ahol egy apró felvonóval lehet az óceán partra ereszkedni, szó szerint a világvége szélére.

Keleten Camacha, Pico de Arieiro csúcs, Riberio Frio pisztrángtenyészete, a santanai házikók, Faial templom, Szent-Lőrinc félsziget, vagy akár Machico a régi főváros kápráztat el minket. Külön túrát érdemel az apácák völgye, Curral das Freiras. Ha már túrázás: Aki szeret kirándulni, annak jó szívvel javaslom a sziget legmagasabb csúcsát, Pico de Ruivo-t is meghódítani egy gyalogtúrával. Madeirán egyébként több, mint 2000 km túraútvonal van, amelyek az ún. levadák mentén haladnak.

A főváros, Funchal is megér egy külön napot, az óváros, a piac, a kikötő, felvonóval Monte és a Monte Palace Tropical Garden és/vagy a Botanical Garden. Monte-ról kosárszánnal is le lehet jönni, de szerintem 2 főre ez az élmény 30 eurót nemigen ér meg, mert amilyen túlzott az ára, olyan rövid az egész út. Helyette, sokkal inkább ajánlom a kevésbé ismert, gyönyörű Palheiro Gardens botanikus kertet teaházzal. Levezetésként, a már említett Canicó melletti Garajau-ban található egy Krisztus-szobor, (Cristo Rei) ami a riói és a lisszaboni „testvérénél” is jóval kisebb, de a fekvése fantasztikus, így szerintem kihagyhatatlan.
Aki már mindent látott Madeirán, azoknak ajánlom, hogy komppal menjen át Porto Santo- ra, ahol van homokos tengerpart is vagy a Desertas szigetekre , ami egy természetvédelmi terület.

Balázs